Laktózallergia

Csaba vagyok, 35 éves, 2 gyermekem van. A fiamnál, Marcellnél tavaly regisztrálták a lakóz-intoleranciát ( tejcukor érzékenységet), s azóta sok nehézséggel kellett szembenéznünk, pl:

1., Milyen ételeket ehet?

2., ezeket hol szerezzük be és nem utolsósorban mennyiért?

Ezen kérdésekre megpróbálok válaszolni úgy, hogy csokorba gyűjtöm mindazon weboldalakat, webáruházakat, melyek ilyen cikkeket árulnak, azt megosztom az olvasóim / sorstársaink/ között, hogy ezzel is segítséget nyújtsak számukra a legjobb termékek beszerzéséhez.

De először is lássuk, hogy mi is a laktóz intolerancia!

A laktóz a tejben található, két gyűrűből (galaktóz és glükóz) álló cukor (diszacharid, "tejcukor"). Felszívódás közben, a vékonybelek hámjában található laktáz enzim szőlőcukorra és galaktózra bontja. A laktáz enzim, egyes népcsoportoknál, egyéneknél idővel veszít az aktivitásából, és tej fogyasztása esetén a tejcukor a bélcsatornában marad. Mivel erős ozmotikus (vizet vonzó) sajátossággal bír, a béltartalom a vérből szívott folyadékkal felhígul és hirtelen, erős hasi görcsökkel, szelekkel járó vizes hasmenés alakul ki. A laktáz enzim aktivitása már kétéves korban csökkenni kezd, a betegség viszont hatéves kor alatt ritkán mutatkozik meg.

A betegség - pontosabban az elsődleges forma - gyakorisága jelentős összefüggést mutat az adott népesség eredetével és lakóhelyével. Az Egyesült Államokban a laktáz hiány a fehér lakosság 22 százalékát érinti. Észak-Európában a felnőttkori intolerancia a populáció 15 százalékát, Közép-Európában a lakosság 30 százalékát, a mediterrán országokban pedig akár 70 százalékát is sújthatja. Csaknem valamennyi (90%) ázsiai és afrikai érintett. Általánosságban elmondható például, hogy a kaukázusi eredetű népek körében több személynél mutatható ki a laktóz-intolerancia. Bár Magyarországon még nem készült reprezentatív felmérés, a tapasztalatok és a népesség nagyarányú ázsiai eredete alapján feltételezhető, hogy legalább 30-40 százalék érintett felnőtt korban.

Gyermekkorban ennek 60%-át lehet laboratóriumi úton kimutatni.

Mik lehetnek az okai a betegségnek?

Oka szerint az alábbi formákat különböztetjük meg:

1. Az elsődleges (újszülöttkori) deficiencia életre szóló rendellenesség. Az autószómális recesszív módon öröklődő veleszületett forma ritka, jóval gyakoribb az elsődleges késői forma, melye a laktáz aktivitásának fokozatos elmúlása. Ez a folyamat 2 éves korban kezdődik és legkorábban 6 éves korban okoz panaszokat. Gyakori a felnőttkori megjelenés.
   Az elsődleges formák genetikája rendkívül sajátos. Létezik már újszülöttkorban megmutatkozó teljes laktázhiány, mely - mint minden enzimbetegség - autószómális recesszív módon öröklődik. A rendellenesség nagyon ritka.
   A késői elsődleges laktóz-intolerancia viszont természetes jelenség. Hiszen az emlősállatok génjeibe az van beprogramozva, hogy a tejre, így a tejcukorra az emberi életnek csak korai szakaszában van szükségünk. Így az enzim aktivitása idővel meg is szűnik. A tünetek jelentkezésének időpontja nagyon változatos, 6-40 éves kor között bármikor megmutatkozhat. Létezik azonban egy olyan autószómális domináns módon öröklődő "génhiba" is, mely felnőtt egyedek számára is lehetővé teszi a tejcukor emésztését. Ezt laktáz perzisztencia génnek nevezzük (MCM6-os gén). Ez a mutáció azonban távolról sem magyarázza meg a laktóz-intolerancia rendkívül változatos klinikai képét. A laktáz perzisztencia gén északi országokban tapasztalt igen magas arányát a napfény hiányával magyarázhatjuk. Az ugyanis elégtelen D-vitamin és kalciumfelvételt eredményezne, ha nem tudnák a tejet megemészteni. Más keleti népek ezt a problémát a tejcukor alkohollá erjesztésével (a kumisz készítésével) oldották meg. A trópusi országokban a laktáz perzisztencia génre, a napsütéses órák nagy száma miatt, nincs szükség. A több millió évvel ezelőtt élt ősemberek színes bőrűek voltak. Északi irányban történő vándorlásukat két genetikai mutáció tette lehetségessé: (1) a bőr kifehéredése, hiszen így jobb hatásfokkal képes a bőr aktív D-vitamint előállítani, (2) és a tejcukor megemésztésének képességét "el kellett sajátítaniuk".


2. A másodlagos laktózhiány általában a vékonybelek nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Legtöbbször egyéb (pl. fertőzéses) okból eredő gyomor-bélhurut következménye, melynek során a vékonybél nyálkahártyája, így a vékonybél hámsejtjeinek hártyájába ágyazott laktáz is elvész. A tejcukoremésztő képesség általában egy héttel az alapbetegség gyógyulása után tér vissza. A másodlagos laktázhiány természetesen nem genetikai eredetű.

Mik lehetnek a tünetek?

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat